Granada, Alhambra - 2. rész

Alhambra - folytatás

Következő bejegyzés: http://lazulunk.blogspot.com/2018/07/partyarcok.html

Előző bejegyzés: http://lazulunk.blogspot.com/2018/07/granada-alhambra-1.html

Az Alhambra Granadában Spanyolország leglátogatottabb világi helye.

Évente majdnem 2,5 millió ember keresi fel... ez volt a helyzet 2015-ben, ennél frissebb infót nem találtam. A neten pedig az összes oldalon - ahol infót kerestem - egybehangzóan ugyanezt találtam a látogatottsági listáról.

Bennem volt a kíváncsiság, hogy a Barcelona vagy a Real Madrid stadionját nem látogatja-e több ember, mint az Alhambrát.

A Real Madridnak a mostani szezonban (2017/2018) 33 meccse volt a stadionjában, a Barcelonának 30. Az átlagos nézőszám mindkét csapat esetében ~65e fő/meccs, azaz összesen ~2,1 m fő / év. Ha ki tudják adni a stadionokat évente egy-két koncert erejéig és hozzászámoljuk még a "B" vagy a junior csapat meccseit, akkor látogatottságban máris nagyon szoros a verseny az első helyért. Ha ehhez hozzáadjuk pl a Barcelona FC Museum látogatóit is - 1,6m fő -  (nyilván van vmennyi átfedés a meccsre járók és a múzeumlátogatók között), akkor eldőlt a kérdés, hogy a Real Madrid / Barcelona stadionját látogatják többen vagy az Alhambrát.

A fenti adatok forrása a lenti két weboldal

https://www.whoscored.com/

https://www.fcbarcelona.com/club/news/2015-2016/camp-nou-experience-ends-the-season-with-1-6-million-visitors alapján.

Fogalmazzuk át tehát a nyitó állítást, az Alhambra a leglátogatottabb világi és egyben történelmi emlékhely Spanyolországban.

A fentiek figyelembevételével érdemes előre foglalni a jegyet, mert naponta "csak" 6600 látogatót engednek be. Az egyik legemblametikusabb részébe a Naszridák palotájába (Palacios Nazaries) 30 percenként maximum 300 embert engednek be. A jegyvásárlásnál ki kell választani, hogy melyik 30 perces blokkban akarunk bemenni. Érdemes jó előre megvenni a jegyet, akkor valószínűleg több időpont közül lehet választani. Nem érdemes arra játszani, hogy majd a helyszínen megvesszük a jegyet, mert ha betelt a napi limit, akkor feleslegesen utaztunk odáig.

hivatalos oldal: https://tickets.alhambra-patronato.es/en/

illetve mi erről az oldalról olvastunk hasznos infókat az indulásunk előtt: https://www.wandertooth.com/alhambra-palace-granada-spain-tips/

Nézzük meg közelebbről, mit láttunk az utolsó Granadai király anyjának a házából (az előző bejegyzés végén).

Ne legyen zsákbamacska senkinek, az alábbi képek "picit" módosítva lettek - de megfelelő megvilágítás esetén akár ilyenek is lehetnének. :) A bejegyzés végén ott lesznek a nyers képek is, a valóság valahol a kettő között lesz! Egy "egyszerű" fényképezőgép nem tudja visszaadni azokat a színeket és árnyalatokat, amiket a saját szemünkkel láttunk. Igazából nem is a színek, hanem a palotán belüli részletek, és hihetetlen aprólékos kidolgozásuk a lélegzetelállító.

Az Alhambra helyén a 9.sz-ban épült az első erőd. Az erődöt palotává a Naszrid dinasztia építtette át az 1200-as évek közepétől és egészen a kiűzésükig 1492 (sz)építették.

1491-ben megkapták a "selyemzsinórt" a spanyol uralkodópártól (Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd). Az üzenet egyszerű volt. Vagy átadják a palotát és elvonulnak Afrikába és vissza sem néznek soha többé vagy megindul az ostrom, ahol a spanyolok valószínűleg mindenkit lemészárolnak. Az utolsó granadai király Boabdil inkább a szabad elvonulást választotta, így 1492 január 2-án átadta a város kulcsait a spanyol uralkodópárnak. A megadás magával hozta, hogy később mindkét oldaltól (spanyol, mór) kiérdemelt egy-egy gúnynevet: amíg a katolikusok az egyre csökkenő birodalma okán El Rey Chiconak (kis királynak) nevezték, a mórok pedig "A szerencsétlen"nek, arabul El Zogoibinak titulálták.

infó innét: https://elismondom.wordpress.com/2010/08/03/06-andaluz-nyar-granada-az-alhambra/

Állítólag Boabdil sírásban tört ki, mikor egy közeli dombról utoljára visszanézett Alhambrára. A király anyja (Aisha bint Muhammad ibn al-Ahmar) keményszívű asszony lehetett (megtestesíti az uralkodócsaládi sztereotípiát), megvetően csak annyit mondott: "Ne sírj, mint egy asszony azért, amit nem tudtál férfiként megvédeni!" ("Do Not Cry as a Woman For What You Could Not Defend as a Man")

A történet tehát 1492-ben véget ért - legalábbis a mórok szempontjából. Ismét az utókor szerencséjére a spanyol uralkodóknak is tetszett a vár és a város (Alhambra, Granada), ezért nem rombolták le, hanem az Alhambrát is inkább csak kiegészítették, de meghagyták az egésznek a mór jellegét.

A granadai királyság vége és a mórok kiűzése Spanyolországból Kolumbusznak is meghozta a szerencsét, a spanyol uralkodópár végre elfogadta a kérelmét és anyagi kéréseit, hogy elindulhasson felfedezni Indiát. 

Ismét kérdéses a projekt sikeressége (akárcsak Magellán esetében), hiszen nem az előre kitűzött célt érték el és tudtukon kívül megtévesztették az egész világot. Ettől függetlenül ez a céltévesztés megalapozta Spanyolország későbbi gazdagságát és nagyhatalmi státuszát a szükséges anyagi háttérről nem is beszélve. Ebből a szemszögből nézve Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd uralkodása jelentős mértékben hozzájárult, hogy Spanyolország meghatározó világhatalommá váljon a későbbiekben.

Játsszunk el a gondolattal, mi lett volna, ha az arabok a lenti képeken látható fantasztikus mérnöki, matematikai, csillagászati tudásukat a hajózásuk fejlesztésére (is) fordították volna. Elképzelhető, hogy bőven megelőzték volna a spanyolokat India világkörüli felfedezésével. Másról szólna ma a történelem.
Azonban, az arabok (mórok) nem voltak rákényszerítve a hajózásuk fejlesztésére. A kereskedelmet Ázsiával inkább a szárazföldön karavánokkal menedzselték - ehhez nem volt szükség hatalmas tengerjáró hajókra. Ahol hajóztak ott is inkább a part mentén vagy a parttól nem túl nagy távolságra, "bejárt" útvonalakon - pl. Földközi tenger, Perzsa öböl - ott a kisebb hajók is megfeleltek.

A rövid múltbeli kitérő után térjünk át a jelenbe!

Granadából egy rövid 20-30 perces autózással lehet felérni az Alhambrához vagy jár egy közvetlen buszjárat is. Parkolóhely van bőven - árban hasonló a granadai belvárosi mélygarázsokhoz és az aranyhoz.

A vadonatúj GDPR szabályozáson (személyes adatok védelme) nem tudom, hogy ment át az internetes jegyvásárlási rendszer (minden létező adatot bekér, nem csak attól, aki a jegyeket veszi, hanem azoktól is akiknek a jegyeket vesszük) mindenesetre elég, ha a bejáratnál és az ellenőrző pontoknál a telefonon mutatjuk az elektronikus jegyet, így nem kell nyomtatással vagy személyes átvétellel húznunk az időt.

Mi június közepén egy keddi napon, kora délután látogattuk meg Alhambrát és a várakozásokkal ellentétben nem volt sor a beléptetőpontnál. Kisebb tömeg volt, de gyakorlatilag nem kellett várnunk. Hogy ez csak hétköznapi szerencse vagy az előszezonnak tudható be, az nem derült ki. Arról azonban tájékoztattak a belépéskor, hogy a Naszridák palotájához a befoglalt időpont előtt 15-20 perccel korábban érdemes odaérnünk, hogy biztosan bejussunk.

A 3 leghíresebb mór épület/rész a

Naszridák Palotája

Alcazaba

Generalife

de nem szabad elmenni a főbb spanyol kiegészítések mellett sem

V. Carlos palotája (A)

Szent Mária templom (B)

az egyetlen kérdés, hogy mi fér bele az időbe... (félnapos jegyek vannak (8-14, 14-20) - az összes sajnos nem :(

Mi a Naszridák palotájával kezdtünk és el is töltöttünk ott nagyjából 2 órát, de még bőven maradtunk volna...

...mert a palota belseje LÉ-LEG-ZET-EL-ÁL-LÍ-TÓ

Ellentétben a "sima, dísztelen" külső falakkal, belül nincs egy négyzetcentiméternyi felület sem, ami ne lenne díszesre faragva...

Értelmezhetjük úgy is, hogy a király nem hivalkodott kifelé, illetve úgy is, hogy csak magának és udvartartásának biztosította a pompát. Nekem inkább az első állítás felé húz a szívem, miután bejártuk Granada óvárosának kis részét, a meglátogatott házak többségébe magában rejti a pompát, kifelé sokkal szerényebb arcukat mutatják.

Valószínűleg nem csak a maihoz viszonyítva fejletlenebb technika miatt tartott régebben sokkal tovább az építkezés, hanem a hihetetlen mennyiségű és minőségű díszítés miatt is. Az Alhambra építése is azt bizonyítja, hogy a régi királyok mennyire előrelátók és türelmesek voltak...

"Legkedvesebb építészem, Ya'ish Al-Ashjai*! Megparancsolom, hogy díszítsd fel a nappalim falait! 15 éved van rá különben fejedet vétetem!"

* az építész(ek) valódi neve(i) sajnos már a feledés homályába vesztek. A történészek azonban abban egyetértenek, hogy a Naszrid királyságot és az alhambrai első palotát Mohammed ibn Yusuf Ben Nasr, közismertebb nevén Alhamar alapította.

/* ...néhány projekt manager kolléga biztosan fel tud idézni hasonlóan kemény projekt szponzorokat, akik azonban nem adtak ilyen kellemesen hosszú időtávot a projektre ... :)  */

A palota első terme

Említettük már a részletgazdagságot?

Ha esetleg még nem...

 Kimaradt valahol a díszítés? (A király a fejemet veszi - motiválta magát az  építész...)

a mennyezeten már nem maradt hely további díszítésre...

ezeken a falakon sem...

 

...domborműalkotás...

A látottak feldolgozásához le kellett ülnünk...

Fokozzuk a fokozhatatlant...

Nem (csak) ismétlődő, rekurzív mintákat használtak a díszítésre, hanem a falakon helyenként komplett versek is találhatóak!

«Taca on the door of the happiest hall

to serve His Highness in the mirador.
¡My God, how beautiful it is when hold
by the right hand of the incomparable king!
When glasses of water appear on it,
they are like maidens above.
Rejoice at Ismail, thanks to whom
God has honoured you and made you happy.
¡May the Islam subsist thanks to him
so strongly, that it will be the defence of the throne!»
forrás: https://www.alhambradegranada.org/en/info/epigraphicpoems.asp

a magyarra fordítástól most tekintsünk el :)

A csodálatosan részletgazdag Naszridák palotája után az Alhambra többi része elnagyoltnak tűnhet...

Alcazaba

Az Alcazaba a legrégebbi része az Alhambrának, a palota felépítése után már csak erődként használták, itt még láthatóan a funkcionalitás került előtérbe a díszítés helyett. Nem csoda, hiszen a granadai királyság alapításakor elsősorban a védelemre kellett gondolni. 

A tornyokról az egyik irányban belátható az egész város. A legmagasabb torony legfelső szintje 140m-rel magasabban van, mint Granada főtere. (Ez megközelítőleg annyi, mint amennyivel a Gellért-hegy magasodik a pesti oldal fölé)

A másik irányban pedig adja magát a még júniusban is havas hegyek látványa.

Az igazság kapuján az igazság szerint kicsit megfáradva keltünk át.

De a mór építészet csodás remekei mellet nem feledkezhetünk meg a spanyol királyok által építtetett további épületekről.
V. Károly például alternatív módon megoldotta a kör négyszögesítését Alhambrában. Kívülről nézve négyzet alapú épület, belülről azonban bikaviadalok körarénáit idézi.

google maps fotó

Sajnos a Generalife megnézésére már nem jutott időnk, mindent nem tudtunk bezsúfolni a napunkba Granadában, Alhambrában. Így is 2*4 óra utazás mellett szerintem nem lehetünk elégedetlenek.
Hogy visszajönnénk-e? Bármikor! Van, ami kimaradt, van, amit akár újra végigjárnánk. De lehetőleg legalább 2 napra. Plusz egy hét síelés a közeli Sierra Nevadán :-) (#YOLO, #egyszer_élünk :) )

Az estét egy hangulatos tapasbárban vezettük le/fel - végre Ági is ki tudta próbálni a tapasokat, nem kellett olasz éttermeket keresnünk :-)
A pincér is hozzátett az élményhez. Mikor este 9-kor kértünk egy kávét (még 4 óra vezetés állt előttünk), akkor vidáman közölte: "Cimbora! Nézz körül! Itt sehol sincs kávé! Honnét adjak neked? Igyál inkább egy bort vagy egy sört!" A vezetésre hivatkozás nem győzte meg, és végül enyhe egyet nem értéssel hozta a kompromisszumként kért kólát. :)

Végül pedig az ígért link a retusálatlan fotók egy részéhez.
https://photos.app.goo.gl/zSzpP8YZh9t9aQ3N6