Torrevieja ismét
Torrevieja ismét
Következő bejegyzés: http://lazulunk.blogspot.com/2018/05/hetkoznapok.html
Előző bejegyzés: http://lazulunk.blogspot.com/2018/04/szafari-park-safari-aitana.html
Visszatértünk Torreviejába, hogy megnézzük a kikötő környékét.
Itt van a tengeralattjáró múzeum, a móló, a "tenger és a só" múzeuma és még további látványosságok, amik érdekelhetik a gyerekeket.
Most lényegesen kevesebb autó volt a városban, mint a múltkor, így pár utcával a kikötő mellet parkoltunk le - az utcákban ingyenes a parkolás, csak helyet találni nehéz - így a kikötő felé a tengerparti sétányon sétáltunk végig. Szép sétány a szokásos elrendezéssel, pálmafák, éttermek a szárazföld felőli oldalon, afrikai árusok a tenger felőli oldalon... ...majdnem teljesen igazi LouisVuton (sic) táskák, D&G napszemüvegek és aranyszálakkal átszőtt, csillogó NIKE cipők.
A kikötő mellett a gátnál találtunk egy nagy parkolót, ahol 2 EUR az egész napos parkolás - jó alternatíva lesz, ha egész napra jövünk a főszezonban.
Tengeralattjáró múzeum
A tengeralattjáró múzeum egy igazi - mára már használaton kívüli - tengeralattjáró a kikötőben.
Minimum 115cm magasnak kell lenni a gyerekeknek, hogy bemehessenek. Beninek ez már nem gond :-), Nellit még karban sem lehetett levinni.
Magassági -és súlykorlátozás nincs a felnőtteknek, de a képek talán visszaadják, hogy mennyire szűkös bent. Valahol ez is érthető, háborúban, a tenger alatt minél nagyobb a homlokfelület, minél nagyobb a tengeralattjáró annál kisebb az esély az életbenmaradásra. Nehéz elképzelni, hogy élt itt összezárva több, mint 20 tengerész. Veszekedésnek, sértődésnek nem lehetett semmi helye, nulla privát szféra napokon, heteken keresztül. Máris milyen jól fest a munkahelyünk, ugye? :)
Kint a parton is a tengeralattjáróval kapcsolatos tárgyak vannak kiállítva, így ott is lehetett folytatni a nézelődést.
Delfin S-61
30 év a tenger alatt - 1974-2004
8 torpedó elől, 8 pedig hátul is volt
Lent volt még egy fekhely. Ehhez képest még a gyerekkori táborok az emeletes ágyakkal is luxuslakosztályoknak számítanak. A barna "bőröndben" volt hely a ruháknak és személyes felszereléseknek...
Steampunk rajongóknak...
Vezérlőpult
Magellán hajója
Pár napig épp a kikötőben állomásozott a Nao Victoria replikája, így azt is meg tudtuk nézni.
Térképek, leírások és egy kisfilm is bemutatta a hajó történetét. Benedek óriási lelkesedéssel tanulmányozta a térképeket, a teljes történetre kíváncsi volt:-) Nellit leginkább a fedélzet és a kajüt közötti meredek lépcső kötötte le:-)
Jövőre lesz 500 éve, hogy 1519 szeptember 20-án Magellán vezetésével 5 hajó indult el 250 főnyi legénységgel, a cél a Atlanti és a Csendes óceán közti átjáró megtalálása volt, amin keresztül elérhetővé válnak az Indonéziától délre található szigetek és fűszereik. Egyetlen hajó ért vissza Spanyolországba, ami végül 3 év alatt megkerülte a Földet, ez pedig a Nao Victoria volt, 18 fős legénységével. Magellán ezt már nem érte meg, előző évben meghalt egy bennszülöttek elleni harcban.
5 hajó, ~250 fő, azaz kb 50 ember volt összezsúfolva egy ilyen kicsi hajón.
A kapitányi "szoba" elfoglalta a hátsó fedélzet 1/3-át, 2/3 maradt a konyhának és étkezőrésznek. A belmagasság max 170cm és ránézésre max 10 fő fért oda egyszerre az asztalhoz... ...és a hálóhelyekről még nem is beszéltünk, mert nem volt, a fedélzeten aludtak... ...mai szemmel kicsit kényelmetlennek tűnik.
Sikeres vagy sikertelen volt a projekt?
A project manager (Magellán) belehalt, a kezdeti legénység egy része szintén nem élte túl és csak kicsit több, mint 5%-a teljesítette a küldetést bőven a tervezett határidőn túl. Mégis az eredménye hatással volt az egész világra.
Étkező, mögötte a konyha
A kapitány szobája
Móló
1,5km hosszan nyúlik a tengerbe a végén egy világítótoronnyal. Rollerrel nehezen mentek a gyerekek a deszkapallókon, de nem volt probléma, mert futkározni is szeretnek. Április első felében egy kétméteres kék cápát is láttak a mólóról a kikötő vizében. Azt is közölte a cikk, hogy rendkívül ritka, hogy ezek a cápák embereket is megtámadjanak, inkább a tenger más élőlényei szerepelnek az étrendjükön... ...megnyugtató... :-)
La Bella Lola - Gyönyörű Lola
Az soha vissza nem tért halász férje után is nap mint nap a tengert kémlelte
mintha hatalmas szállodahajók lennének
macskakő
A tenger és a só múzeuma
A kikötő másik végén pár utcával beljebb van egy hangulatos kis múzeum a tengernek és a sólepárlásnak emléket állítva.
Majdnem elmentünk mellette, egy kis szuterén helység. Kis terem, de elég sok minden be van zsúfolva, kezdve a különböző hajómakettektől, a szextánson át, a különböző csomókig és cserépedényekig.
Nellinek kb 3 perces program volt. Miután nem lehetett megtapogatni a kiállított tárgyakat, ezért őt már nem is érdekelték. Inkább kierőszakolta magának, hogy visszamehessen a közeli játszótérre csúszdázni. Benit viszont nagyon lekötötte a program, úgy látszik, hogy az alicantei vár elindította őt a régiségek útján...30 perc után is győzködni kellett, hogy megnéztünk mindent menjünk mi is Nelliék után. Abban maradtunk, hogy legközelebb is visszajövünk ide.
fa makett és mártogatás a tengerbe
Tartalomhoz a forma... ...Amfora
Megjegyzések
Megjegyzés küldése