A tavasz melege... ...avagy annak hiánya...
Következő bejegyzés: http://lazulunk.blogspot.com/2018/04/most-ne-menjunk-le-tengerpartra.html
Előző bejegyzés: http://lazulunk.blogspot.com/2018/04/hova-menjunk-ma.html
Előző bejegyzés: http://lazulunk.blogspot.com/2018/04/hova-menjunk-ma.html
Úgy tűnik kicsit túlbecsültük a spanyol tavasz erejét vagy
lebecsültük a hűvös esti szellőt… A magunkkal hozott meleg ruhatárunk minden
elemét folyamatosan hordjuk - esténként még a lakásban is, hogy a
komfortzónánk belső határán érezzük magunkat. Majd a várt júniusi, júliusi
hőségben talán már ízlésünk szerint variálhatunk, hogy melyik ruha mivel illik
össze – addig max a pulcsik sorrendjén variálunk, hogy melyik kerüljön
legfelülre.
Azért nem adjuk fel, beöltözve tengerpartozunk... 😊
Úgy tűnik, a nyugdíjas szomszédainknak ez a hűvös áprilisi időjárás már maga a várva várt nyár, így megint úszkáltak a
medencében. Megnéztem, de a víz nem lett érezhetően melegebb az előző napok óta. Már
nekem volt ciki hosszú ujjú pólóban játszani így a parton Benivel, megmutattam hát
a magyar virtust, fürdőgatyára vetkőztem és így reszkettem a parton napoztam. Állandósulni látszik a két réteg különbség, mert miután feladtam a
büszkeségemet és felvettem a pólót, pulcsit és széldzsekit ők is felvettek egy
könnyű nyári ruhát.
A mi házunk nyári kiadásra készült, nincs fűtés, egyrétegű
ablakok vannak. Az ingatlanos hölggyel egy bő órát beszélgetve kiderült,
hogy nem minden lakás olyan hűvös, mint a mienk. Itt Torrében is vannak
lakások, házak, ahol a nyílászárók nemcsak nyílnak, hanem zárnak is. 😊
A gyerekeknél fűtünk minden este (kaptunk villanyradiátort)
– kíváncsian várjuk az áramszámlát. Mi pedig azzal nyugtatjuk magunkat a 16-18
fokos szobában, hogy állítólag ez a megfelelő/egészséges hőfok az alváshoz. A
mi szobánkban nincs értelme bekapcsolni a villanyradiátort, mert innét nyílik a tetőteraszhoz vezető
lépcső – a lépcsőt és a tetőteraszt meg felesleges éjszakára fűteni.
A fentiek ellenére azért van, hogy a nap is süt és kellemes tavaszi idő van, amit ki is használunk.
A közelünkben az út másik oldalán van a La Mata Nemzeti
Park, tóval, kilátóval – minden, ami a gyerekeknek kellhet. A tó közvetlen környéke autók elől elzárt terület, ezért mi is leparkoltunk az egyik parkolóban.
Merre menjünk? Nézd! Ott sok autó áll a zöldben! Nézzük meg, biztos valami jó
program van, ha mindenki ott áll!
A fák között rengeteg sátor, tizenéves fiatalok, helyenként
piknikező szülők, igazi retró kempinghangulat, … egyértelműen kilógtunk a sorból,
viszont a gyerekek megláttak egy játszóteret, így gondoltuk nézzük meg.
Miután az első csúszás alatt megismerkedtünk a tábori
bennszülött nyakig poros kisgyerekekkel, akik kíváncsian, elég közelről tanulmányozni kezdték a
mieinket, menekülőre fogtuk és a gyerekeink sem tiltakoztak 😊
Aztán végre megtaláltuk a La Mata parkot is. Hangulatos, a tó mellett hosszan vezet egy árnyas
sétány, a kilátónál a gyerekeknek leginkább persze a lépcsők tetszettek.
Én is egyedül akarok felmenni a lépcsőn...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése